One Direction történet, 4. fejezet

''Szorít az idő, de azért tegyél úgy, mintha a világ összes perce a miénk lenne.''

 A kibérelt régi báltermet az alaksorból próbáltuk kicsinosítani - kisebb nagyobb sikerekkel.
 Liam és Louis asztalokat toltak be, Niall székeket hozott. Zayn őszintén fogalmam sem volt róla, hol lehetett. Harry-t a derekamon éreztem.
 - Mi újság, megint próbálkozol? - kérdeztem gúnyosan vigyorogva.
 - Szeretnéd? - vigyorgott ő is, a nyakamba.
 - Őszintén? - fordultam felé. - Azt szeretném, ha ezt felakasztanád a bejáratra. - nyomtam a kezébe egy neon konfettiket szóró tasakot.
 Oldalra döntötte a fejét. Lebiggyesztette az ajkát, és boci szemekkel pislogott.
 - Mmmm... csak egy picit...
 Visszafordultam az asztalhoz. Nem fog nyerni. Pár pillanat múlva beletörődött, és csak a nyakamon futtatta végig két ujjának végét, majd elszivárgott.
 Folytattam a papírok szétválogatását. Talán még két perc sem telt el, mikor Zayn lépett be hulla fejjel.
 Ezen muszáj volt elnevetnem magamat.
 - Oh, sajnálom! - tettem fel védekezően a kezemet. - Csak tudod ez a beállás... - tovább nevettem.
 Zayn odasuhant hozzám, majd a fülembe súgta:
 - Hol a fenében van a férfi WC?
 Ezen mégjobban nevettem.
  - Ba-balra a-a folyosó vé-égén...
 Ez tragikus. Szegény Zayn most mit érezhet, én meg majd be pisilek rajta.
 Mint a késöbbiekben kiderült, Zayne-baby a női mosdóba nyitott be a férfi helyett... valaki felcserélte az ajtón a jeleket.
 Gyorsan befejeztem a lapok szortírozását, és elindultam a szobánk felé áthordani onnan is a székeket.
 A harmadik lépcsőfordulónál tartottam, mikor eljutott az agyamig az előző kép. Nem láttam az ajtóra aggatott konfetti-tatyit, mikor elmentem mellette. Különösképp nem törődtem vele, majd visszafelé megnézem.
 Benyitottam a szobánkba, de bár ne tettem volna. Konfettieső zúdult rám, amitől összeszorítottam a szememet, és ugyanaz a vélemény: bár ne tettem volna. Harry ajkát éreztem az enyémen.
 Bár ne tettem volna, de a pillanat hevében... visszacsókoltam.
 Nem is volt olyan rossz. Először egyik, majd másik kezemmel markoltam bele isteni göndör hajába. Kezével egy ügyes mozdulattal közelebb húzta magához derekamat. Egész testemet átjárta és megrengette egy elképesztő eufórikus érzés, ami mint villámcsapásként járt át. Fél kézzel végigsimítottam melkasán, mire belemosolygott csókunkba. Ez kissé éberré tett, eltoltam magamat tőle. Visszahúzott.
 - Harry - leheltem.
 Kinyitotta a szemét.
 - Igen?
 - Ne...
 Lágyan megráztam a fejemet.
 - Nem szeretnéd? - mosolygott. Lassan elkezdte csókolgatni a nyakamat. - Ezt sem? - egyre lejjebb haladt. - Akkor gondolom ezt sem... - lejjebb húzta vállamon a pólót, ott folytatták ajkai útjukat.
 - Nem... - mondtam rekedten - ezt nem. De ezt...
 Megfogtam az arcát és megcsókoltam.
 - Mi van, meggondoltad magad? - kérdezte gúnyos vigyort öltve arcára.
 - Nem. - újból megcsókoltam. - De ez jól esik.